Ha már itt vagyunk Los Angeles környékén, miért nem nézzük meg San Francisco-t? Egy éjszaka alatt ott lennénk busszal, nappal végig járnánk a várost, és aznap éjjel jönnénk is vissza. Na, szuper ötlet? Nézzünk buszt, hátha nem drága!
Így történt, hogy megvalósítva a hirtelen elgondolást, megvettük a buszjegyeket, és ketten oda-vissza kb 10.000 forintból megjártuk San Franciscot Los Angelesből.
A busz nem volt épp a legkényelmesebb, így nem mondhatjuk, hogy kipihenten érkeztünk a városba. Mégis, egész jól bírtuk a reggel 6-tól este 10-ig tartó városnézést. Reggel még sötét volt, mikor letett a busz, és útnak indultunk. Nem volt buszállomás, és semmi egyéb hely, ami nyitva lett volna környéken, ahol megvárhattuk volna az első napsugarat. Mobilnetünk pedig nem volt, mert nem tartottuk szükségesnek 15-20 ezer forintot költeni egy sim kártyára és egy havi internetre… Így elindultunk a tervezett útvonalon. Ez a Los Angeles központjából már ismert, járdán sátrazó hajléktalanokon vezetett keresztül a sötétben…
Ezt túlvészelve eljutottunk első megállónkhoz, a Union Square-re. A város mottója szerint innen indul San Francisco, és ez nappal elvileg egy nyüzsgő kereskedelmi központ. A sötétben itt minden üres és minden zárva volt, csak egy korán kelő kínai bácsi jött le a tér közepére reggeli tornájára.
Napfelkelte után elindultunk Chinatown, azaz a kínai negyed felé. A korai idő miatt itt is még csak ébredeztek a boltok. Nyoma sem volt sem az üzletelő kínaiaknak, sem az érdeklődő turistáknak. Szép nyugodtan sétáltunk végig a kínai stílusú üzletek és éttermek mellett, a következő látnivalóhoz.
A Colit Tower volt az első igazi ’hűűű ha!’ élmény ebben a városban. Lépcsőkön jutottunk fel egy domb tetejére, a toronyhoz, ahonnan remek kilátás nyílik a városra. Fel lehet menni a tetejére, de mi nem tettük, mert megérkezett az első reggeli turistabusz, és a torony lábától is csodálatos volt a rálátás a Golden Gate hídra, a városra, a San Francisco – Oakland Bay hídra és a híres börtön szigetre, az Alcatraz-szigetre.
Következő megállónkat is lehetett látni innen, ez pedig a Lombard Street volt. Az eddig nem látott turisták itt csoportosultak össze, mert ez a világ legkanyargósabb egyirányú utcája. Nyolc éles kanyar található benne pár száz méteren az eredeti 27%-os meredeksége miatt.
Útvonalunkat pár helyen kábelvasút szelte ketté, amit a városban eredetileg a meredek utcák miatt alakítottak ki. San Francisco a világ utolsó helye, ahol kábelvontatású jármű még városi tömegközlekedési eszközként működik. Ma főként már csak turisták utaznak rajta az élmény miatt 😊
Ez után lesétáltunk a Fisherman’s Wharfhoz, a Halászkikötőbe. Itt megnéztük a kikötőt, pár halas éttermet és édességboltot, valamint egy érdekes, régi játékgép gyűjteményt is.
Innen a Golden Gate híd felé vettük az irányt, ami San Francisco szimbóluma, és az USA második legnagyobb függőhídja. Hogy elérjük, végig sétáltunk a parton, ami egy örökkévalóságnak tűnt. Már messziről hatalmasnak látszott a híd, azt gondoltuk, hamarosan odaérünk. Aztán csak mentünk, mentünk, és mentünk, a híd pedig csak egyre nagyobb lett! Végül csak elértük, és először az aljánál, majd pedig rajta sétálva vártuk, majd csodáltuk a naplementét.
Számunkra felejthetetlen élmény volt!